Szellemi tulajdon mint fedezet – új nemzetközi tanulmány a finanszírozási lehetőségekről
A Visegrádi Együttműködés országai és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) közös szervezésében, június 12-én lezajlott online szakmai egyeztetés az IP-alapú (intellectual property-based) finanszírozás lehetőségeit, annak nemzeti sajátosságait és az ökoszisztéma fejlesztésének irányait vizsgálták.
Az eseményen résztvevő országok gyakorlata eltérő, de a cél közös: a szellemi tulajdonban rejlő gazdasági potenciál kiaknázása, és annak integrálása a pénzügyi rendszerekbe. A vállalkozások vagyonának jelentős részét teszik ki az immateriális javak, azon belül is az IP-eszközök - szabadalmak, védjegyek, know-how vagy szerzői jogok.
A gyakorlatban azonban a pénzügyi intézmények nem fogadják el őket hitelfedezetként. Ennek okai összetettek: hiányoznak az elfogadott, szabványosított IP-értékelési módszertanok, alacsony a pénzintézetek és befektetők tudatossága az IP-ben rejlő értékekről, nincsenek megfelelő ösztönzők az IP-alapú hitelezésre, illetve nem épült fel a kockázatok kezelésére szolgáló garanciarendszer.
A WIPO témában született tanulmánya rámutat: sok startup nem tudja hasznosítani immateriális eszközeit tőkebevonás során, mert a banki gyakorlatok szigorúak, az IP-értékelés ökoszisztémája fejletlen, és az IP értékét gyakran nem ismerik el a piacon.
Nemzetközi példák és gyakorlat
Az Európai Unión belül sincs jelenleg egységes keretrendszer, amely ösztönözné a bankokat az IP fedezetként történő elfogadására, ugyanakkor számos előremutató nemzetközi gyakorlat szolgálhat mintaként.
Az Egyesült Királyságban például 2024 óta a NatWest Bank IP-fedezetű hiteleket kínál innovatív vállalkozások számára. A hitelbiztosítékot egy független értékelő szervezet (Inngot) IP értékelési szakvéleménye alapozza meg. Skócia 2025 áprilisában új jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti az IP-eszközök banki fedezetként történő alkalmazását, Dél-Korea és más vezető ázsiai gazdaságok pedig évek óta célzott, állami garanciális hitelprogramokkal támogatják az IP-alapú pénzügyi megoldásokat.
Az Európai Bizottság a startup/scaleup rendelettervezete alapján az EUIPO-val közösen dolgozik egy egységes IP-értékelési keretrendszeren, amely a 2027 második negyedévére készülhet el. Ezzel párhuzamosan az IP-finanszírozást célzó konkrét eszközök kialakítása is napirenden van.
Miért fontos ez Magyarország és a régió számára?
A régió innovatív vállalkozásai számára növekedési lehetőséget rejt, ha az IP-jogokat pénzügyi erőforrásként tudják hasznosítani. Ehhez szükség van a szabályozási környezet fejlesztésére, a pénzügyi szereplők és vállalkozások tudatosságának növelésére, együttműködésre a banki és az iparjogvédelmi szakma között, valamint a nemzetközi jógyakorlatok hazai adaptálására.
A már említett tanulmány kiindulópontot nyújt abban, hogyan válhat a szellemi tulajdon nem csupán jogi, hanem valódi gazdasági erőforrássá. Ehhez azonban elengedhetetlen az alulról történő építkezés is, azaz, hogy a vállalkozások tudatosan kezeljék szellemi tulajdonukat, nemcsak mint kizárólagos jogra, hanem mint hosszútávú befektetési eszközre is tekintsenek.
A V4-es országok, így hazánk viszonyait is elemző tanulmány elérhető az alábbi linken:
https://www.wipo.int/publications/en/details.jsp?id=4779&plang=EN
